A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ajánló. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ajánló. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. augusztus 27., csütörtök

Hogyan változtak az internetes fogyókúrás keresések az elmúlt években?


Néhány éve még egészen más kifejezésekkel indult egy fogyással kapcsolatos internetes keresés. „Fogyókúra gyorsan”, „kalóriaszegény étrend”, „hasról fogyás” – sokan ilyen általános kérdéseket írtak be. Ma már jóval konkrétabb a keresősáv tartalma. Egy étrend, hatóanyag, készítmény vagy módszer neve ugyanúgy bekerülhet ide, mint az, hogy másoknak milyen tapasztalataik voltak vele.

A diéták mellé megérkeztek a konkrét terméknevek



A különféle diéták persze nem tűntek el. Továbbra is keresünk recepteket, mintaétrendeket, kalóriatáblázatokat, és időről időre felkapottá válik egy új módszer. Csakhogy ma már egészen máshonnan jutunk el ezekhez a témákhoz. Elég egy rövid videóban meghallani egy ismeretlen kifejezést. Fél perccel később már rá is keresünk, aztán megnyitunk három találatot.

A „mit egyek?” mellé így odakerült a „mit használt?”, a „mennyibe kerül?” és a „hol lehet beszerezni?” is. Sokszor már eleve úgy kezdődik a keresés, hogy a felhasználó tud egy konkrét nevet. Hallotta egy videóban, olvasta egy kommentben vagy egy ismerőse említette.

És persze ott vannak a vélemények. Egyetlen termékről fórumok, videók, kommentfolyamok és személyes beszámolók egész sora jelenhet meg. Tíz perc keresgélés után könnyen ott tartunk, hogy van előttünk húsz vélemény, csak éppen nem lettünk sokkal okosabbak. Az egyik ember lelkes, a másik csalódott, a harmadik pedig egészen más céllal próbálta ki ugyanazt.

A közösségi média ezen is változtatott. Korábban sokan egy magazinból vagy ismerőstől hallottak egy új fogyókúráról. Most egy néhány másodperces videó is elég ahhoz, hogy valaminek utánanézzünk. Ráadásul nem feltétlenül otthon, számítógép előtt: a telefonon rögtön megnyílik a kereső, miközben még az előző videó is ott van a képernyőn.

Ha már megvan a termék neve, általában jön a következő kör: mennyibe kerül, hol kapható, mit írnak róla mások? Az „ár”, „vélemény”, „tapasztalat” és „rendelés” szavak ezért gyakran közvetlenül a név mellé kerülnek. Ilyenkor webshopok, fórumok és tájékoztató oldalak keveredhetnek ugyanazon a találati oldalon.  

Az utóbbi időben pedig már gyógyszernevek is bekerültek a fogyással kapcsolatos keresések közé. A fogyással kapcsolatos online beszélgetésekben ma már konkrét készítmények neveivel is rendszeresen találkozhatunk, amelyek aztán újabb kereséseket indítanak el. Nem meglepő tehát, hogy a klasszikus fogyókúrás kifejezések mellett az Tirzepatide Mounjaro rendelés is egyre többször kerül a keresősávba.

2024. szeptember 19., csütörtök

Házi paradicsomlé

Házi paradicsomlé

A paradicsomlé, egy alapvető hozzávaló, sok olaszos, illetve magyaros ételhez szükséges, de szinte minden nemzet konyhája használja valamilyen formában a paradicsomot vagy annak levét.

Hozzávalók

●    10kg paradicsom (legjobb, ha valamilyen hosszúkás konzerv fajta, de készülhet bármilyenből)
●    egy marék só
●    cukor ízlés szerint
●    1 kiskanál Na benzoát

Elkészítés

A paradicsomokat egy nagy edénybe tesszük, felengedjük vízzel, és egyesével átmossuk, eltávolítva az esetleges sarat.

Ezután a vizet kiöntjük, majd friss vízbe ismét átmossuk a paradicsomokat.

Ha ezzel is készen vagyunk akkor harmadszorra is leöblítjük, hogy szép tiszta legyen minden. Nagyon fontos a higiénia, hogy nehogy megromoljon a késztermékünk.

Ezután a paradicsomok csuma részét levágjuk, és ha van esetleg száraz hiba, vagy sérülés a paradicsomban, akkor azt is eltávolítjuk, egy éles késsel. 

Ha ezzel megvagyunk negyedeljük a paradicsomokat. (régen amíg nem voltak modern konyhai eszközök, addig kb. 1x1 centis kockára vagdalták, ez volt az időigényes része).

Ezután turmixgép segítségével pépesítjük, majd paradicsom passzírozón átpasszírozzuk.

Egy nagy fazékba töltjük a kipasszírozott levet, majd feltesszük főni közepes lángon. Mehet bele egy marék só (azért nem írok pontos mennyiséget, mert ez függ a paradicsom fajától, milyen édes, milyen leves, aki nem biztos a dolgában tegyen bele előbb kevesebbet, majd kóstolgassa időnként).

Hagyjuk főni, kb. 1-1,5 órát lassú-közepes lángon időnként megkavarva.

Akkor van készen, ha a habját teljesen elfőtte, és homogén lévé vált az egész.

Ekkor mehet bele ízlés szerint a cukor, én nagyjából annyi cukrot teszek bele, mint amennyi sót
Illetve mehet a kis kanál Na benzoát.

Ezekkel még egy 5 percet főjön.

Ezután alaposan kimosott, majd csíramentesített (sütőben 130 fokon 20 perc) jól záródó üvegekbe töltöm. Van, aki tesz a kupakja alá celofánt, de ez elhagyható, ha jól záródnak az üvegjeink.

Ezután az üvegeket száraz dunsztba tesszük, majd 2-3 nap alatt hagyjuk lassan kihűlni, és készen is van az isteni házi paradicsomlevünk, ami ezen a módon elég sokáig eláll.

Csak óvatosan a finom paradicsomos ételekkel, mert kalóriában nem szegények! Ha Önnek is gondot okoz, hogy mikor mennyit eszik és legszívesebben mindig nassolna valamit, akkor segíthetnek a fogyasztószerek! Olyan termékek, mint a Genesis Sibutramine, Adipex Retard, Adipex-P, Genesis Clenbuterol, mind-mind kiváló társak lehetnek a fogyókúrában! Tájékozódjon bátran a Sibutramine vélemények felől!


2017. július 3., hétfő

Az elipszilontagadó kineveti Orbánt

Balla D. Károj: Kinevetőkampányt indítok



Mától kezdve mindennap este 19.00-kor gúnyosan kinevetem Orbán Viktor miniszterelnököt.
kinevetem Orbán Viktort, az uszítót
Orbán Viktor, az uszító
Teszem ezt főleg tiltakozásul amiatt, hogy Magyarország miniszterelnöke és a Fidesz  pártpropagandistái minden korábbinál hazugabb és aljasabb gyűlöletkampányt indítottak. Hogy a szabad társadalomért és jótékonysági célokra legtöbbet áldozó magyar származású amerikai üzletember szeméjét (és arcképét) használják fel aljas uszításuk eszközeként, annak a célközönség részéről pontosan dekódolható üzenete van és nagyban hozzájárul a legalantasabb indulatok felszításához. Ezzel hatalmas károkat okoz, szétzilálja a társadalmat. A gyűlöletkeltés a gyűlölködőt mérgezi leginkább, így ez a kormánypropaganda nemcsak idegenellenes vagy antiszemita, hanem kifejezetten >> tovább: kinevetem Orbán Viktort, az uszítót - tiltakozás a  gyűlöletkampánya ellen

Korábbi blogbejegyzés:

Ugye nem konzervatív és nem polgári és nem keresztény érték az uszítás?

Kérésem van hozzátok, kedves frissen kinevezett színházi vezető barátom!; évtizedek óta remek fojóiratot készítő főszerkesztő barátom!; iskolaigazgató rokonom!; íróbarátaim sokasága ott a művészeti akadémiában! Ne becsüljétek többre a vezetői széket, a díjakat, a havi apanázst a valódi konzervatív, polgári, keresztény értékeknél! Ugye a becsület és humánum konzervatív érték!? Ugye az emberi jogok és az emberi méltóság tisztelete, a véleménynyilvánítás szabadsága polgári érték!? Minden embert azonos módon tisztelni és felebarátunkként szeretni, elesetteket megsegíteni, idegeneket befogadni ugye keresztény érték? Ugye nem konzervatív és nem polgári és nem keresztény érték az uszítás? A csalás? A hazugság? A tolvajlás? A cinizmus és álszentség? UGYE NEM! Kérlek, szóljatok. >> innen: Kedves konzervatív, polgári, keresztény barátaim, ismerőseim!

A Kárpátalja blogból:

Az ungvári zsidóság deportálása, 1944


 1944. március 22-én vonultak be a német katonák Ungvárra: „mikor a németek bejöttek, óriási lárma volt a városban”. A megérkező SS- és Gestapo-szervek túszszedésekkel, sarcolásokkal sújtották a helyi zsidó hitközösségeket és hamarosan a megszorító és megkülönböztető rendeletek is sorra láttak napvilágot (a zsidók szabad mozgásának korlátozása, a sárga csillag viselése). A fennmaradt magyarországi és kárpátaljai iratokból jól látható, hogy Ungváron a magyar–német kapcsolatokban a zsidók összegyűjtése és deportálása során nem voltak súlyos nézeteltérések. Ebben nagy szerepe lehetett annak, hogy Megay László, a város polgármestere gondolkodás nélkül végrehajtotta, sőt olykor kezdeményezte a zsidók elleni diszkriminatív intézkedések bevezetését. A zsidókat érintő mindennemű atrocitással kapcsolatos ügyintézések kezelésére létrehoztak egy Zsidó Tanácsot.

Az Ungvár tengerjáró és kárpátaljai tengerésze

Az elcsatolt részek emlékére elnevezett hajók

Nagyon keveset hallhattunk, olvashattunk a világháborúkban szolgálatot teljesítő magyar hajókról és tengerészekről. A tengeri csaták és ütközetek magyar vonatkozásainak emlegetése a harmadik otrantói csatára korlátozódik, mint az egyik legnagyobb magyar tengerészeti sikerre. A magyar tengerjáró és csatahajók közül általában az az I. világháborúban szolgálatot teljesítő SMS Szent Istvánt és az SMS Novarra hajókról szokás szót ejteni, pedig II. világháborúban is szolgáltak magyar tengerjáró hajók és magyar tengerészek.

2016. június 11., szombat

Aljas nyolcas. Quentin Tarantino filmje, 2015

Tarantino: Aljas nyolcas. A film főszerepkői
Samuel L. Jackson, Jennifer Jason Leigh és Kurt Russell az új Tarantino filmben – Aljas nyolcas

Valaha rendszeresen írtam kis filmes reflexiókat, szubjektív értékeléseket főblogomba, mi több, számos filmcímre rákeresve a jegyzeteimre mutató link a Google első oldalán szerepelt. SEO szaki vagyok elvégre. Az utóbbi időben elhanyagoltam ezt a területet, bár most sem nézek hetente kevesebb filmet, és ezek nem is rosszabbak a korábbiaknak, ritkán érzek ingerenciát arra, hogy elmondjam benyomásaimat. Wes Anderson két legutóbb látott filmjéről már majdnem írtam... aztán valahogy mégsem eredt meg a digitális pennám. Ám az új Tarantino-film váratlanul megihletett...

...Igazi remeklés Quentin Tarantino 2015-ös filmje, az Aljas nyolcas. Bár az író-rendező egyaránt igazodik mind a westernfilmek, mind a történelmi kalandfilmek stílusjegyeihez (és címadásához, lásd: A piszkos tizenkettő), mind a maga-teremtette hagyományokhoz, de mindkét tradíción túl is lép. A klasszikus westernek és kalandfilmek kelléktárán azzal lép túl, hogy a szabadban játszódó nagy jeleneteket, lovasvágtákat, tűzpárbajokat teljesen mellőzi, ehelyett a történés nagyja belső terekben zajlik, szinte kamaradarab-jelleget adva a filmnek. Az egyik belső tér egészen szűk: egy postakocsi belseje. A másik enteriőr tágasabb, de szintén már-már az intimitásig bensőséges: „Minnie rőfösüzlete”, más szavakkal vegyeskereskedése, szatócsboltja, amely azonban egy vendégfogadó szalonja, kávézója, étterme is egyúttal. Ebben a két zárt térben olyan összefüggések bontakoznak ki és olyan feszültségek teremtődnek, amelyek már nem egy vadnyugati kalandfilm,  hanem sokkal inkább egy intellektuális dráma és/vagy egy pszichothriller jellegzetességeit mutatja. A maga-teremtette filmes jegyeken pedig azzal lép túl Tarantino, hogy >> folytatás főblogomban: Tarantino: Aljas nyolcas

film - jegyzet - ajánló - google első oldal

2015. augusztus 1., szombat

VPS bérlés és kiadó lakás

Megkívántam Bognár László barátomtól azt a blogját, amelyekben szolgáltatásokat, termékeket, cégeket ajánl. Pontosabban nem közvetlenül a kínálatot, hanem a mögötte álló honlapot. Lévén hogy ő nagyban csinálja azt, amit én kicsiben: keresőmarketinggel foglalkozik, azaz igyekszik a rá bízott weboldalak kulcsszavas Google-pozícióját javítani. Ezt, mármint a helyezésjavulást komplex módszerekkel lehet elérni, ezek egyike úgynevezett public relations cikkek írása. Az ilyen szövegek reklámereje persze csak nagy hírportálokon érvényesül, kis magánblogokban közzétett efféle anyagok közvetlenül nem igazán hoznak több kuncsaftot. Nem is ez a fő céljuk, hanem az, hogy a szövegben szereplő (vagy alatta elhelyezett) hivatkozás (link) erősítse azt a weboldalt, amelyre mutat. Ha ez gondosan optimalizált, erős blogokban történik, akkor minden ilyen megjelenés lök egy picit a céloldalon és szerepet játszik abban, hogy annak Google-helyezése javuljon. Előrelátó keresőoptimalizáló szakember kifejezetten ebből a célból hoz létre ilyen blogokat és nem is igen használja másra, mint PR-cikkek elhelyezésére.

kiadó lakás - vps bérlés
Szolgáltató blog - VPS, Kiadó lakás
Nos, én eddig főként más célból indult bloghelyeimet használtam erre, némelyiket át is alakítottam az új szerepkör kedvéért, de nemrégiben létrehoztam egyet kifejezetten a nevezett céllal. És mivel László barátom meghívott a saját blogjába azzal, hogy én is használhatom, ezért minden bizonnyal én is meg fogom őt hívni a sajátomba. Csak kicsit még bütykölni kell.

Kiadó lakás - Szerver bérlés


Meg is mutatom akkor előbb a Blogpécs.Hu alatt közzétett saját kis PR-anyagomat, amely mostani optimalizációs projektembe illeszkedik - ez utóbbi témája a virtuális szerver bérlés, azaz a VPS szolgáltatás, így érhető, hogy szerveres cikket írtam vendégbloggerként:

2014. szeptember 24., szerda

A Librarius felületén botrányom és fulladásom

Mi történik, ha egy olvasott portál főszerkesztője felfigyel 3 évvel ezelőtti blogbosztomra? Az történik, hogy a lapjára kiteszi a fotómat és a szövegem 80 százalékát, majd linket küld az eredeti posztra. Vagyis nem is annyira a linket küldi, hanem az olvasókat, akik kattintanak és elolvassák a maradék két rövidke bekezdést az eredeti közlés helyén - az én blogomban.

A portálnak ez jó, mert érdekes anyagot talált, sokan megnyitják a címre kattintva - jó nekem, mert özönlenek az olvasók. Máskor százas nagyságrendű a napi olvasottságom, most az ezrest súrolja. Főleg, hogy a Librarius anyagát még a nagy megosztók, hírkeresők is listázzák. Így egyszerre olvasottá és népszerűvé lett az az írásom, amelyre 3 éve alig néhányan figyeltek fel... (No, nem voltam rest, rá akartam duplázni, ajánlottam Podmaninczky Szilárd főszekesztőnek egy másik jopofaságomat - azt is megszellőztette saját portálján a tartalom 80 százalékának és az átirányító linknek a mértékében. Köszönet érte! - érkeznek az olvasók rendesen)


A második közlés címéhez azért annyit kénytelen voltam hozzáfűzni, hogy dehogy "előre" írtam meg. Utólag! Ahogy egy posztumusz íróhoz illik.
 
Eredeti blogbejegyzéseim:



2014. július 30., szerda

Amikor igazszós voltam...

A régi Kárpáti Igaz Szóhoz elsősorban természetesen apám révén kötődtem, aki 1965-től 1987-ig főszerkesztője volt az önállóvá vált kárpátaljai magyar sajtóorgánumnak. Ez a kapcsolat a 81-től mind nagyobb függetlenségre törekvő József Attila Stúdió és a lapon belüli állandó rovata majd oldala, a Lendület révén kicsit szerteágazóbb lett. Az addig társadalmi munkában végzett szerkesztői feladatokat apám nyugalomba vonulása után 1987-től másfél évig immáron hivatalos státusban, félállású főmunkatársként végeztem. A Lendület helyett indított Új Hajtás melléklet szépirodalmi anyagait gondoztam ekkor. Behun János főszerkesztővel bár voltak vitáink, de remekül kijöttem vele, ám korai és roppant sajnálatos halála után Szabó Béla vette át megbízott főszerkesztőként az újság irányítását és vele hamarosan kenyértörésre vittem a dolgot: amikor már nagyon feszült lett a viszonyunk, akkor én egy ideig felmondólevéllel a zsebemben jártam be a szerkesztőségbe. Amikor be kellett mennem, előtte megírtam a felmondásomat, zsebre vágtam, és úgy indultam egyezkedni Szabóval. Be is telt a pohár hamarosan. Valami versen vitatkozhattunk ismét, amikor bejelentettem: – Ezt én így már nem tudom vállalni – és letettem elé az aznapi dátummal írt Zajavljenyijé-t. A dolog meglepte, s miközben persze elhamarkodottnak nevezte elhatározásomat, és kifejtette, hogy egyedül én vagyok alkalmas erre a munkára, aközben zavartan megjegyezte: ezek szerint én ezt a lépésemet már előre kiterveltem, függetlenül attól, ő igent mond-e arra a versre vagy sem. Hogy jobban csodálkozzon, beavattam a titkomba, abba, hogy első komolyabb összetűzésünk óta minden alkalommal aznapi dátummal írt felmondás lapult a zsebemben, így lehettem csak biztos abban, hogy nem kényszerülök olyan kompromisszumokba, amelyek már túllépnek egy bizonyos belülről érzett mértéken. Ez ugyan igaz volt, de csak azzal a kiegészítéssel, hogy valójában már csak ürügyet kerestem az abbahagyásra.

Ezután talán még volt pár kósza publikációm a lapban, de aztán valamikor 91-ben bekeményítettem: a kárpátaljai magyarság körében ekkor zajlott az első belháború, és a lap teret adott a nemtelen támadásoknak, sárdobálásnak - ez elleni csendes tiltakozásul önkéntes szilenciumot hirdettem. 12 éven át nem is volt okom ezt megtörni.

Aztán 2003-ban kedvező főszerkesztő-váltás történt, örömmel engedtem Kőszeghy Elemér  invitálásának, állandó oldalam lett a lap Hóvége mellékletében (itt főleg hosszabb, művészeti témájú esszé-féléket adtam közre) és ezen kívül is jelengettek meg apróságai és hosszabb publicisztikáim is. 2004-ben aztán egy szerintem elfogadhatatlan magatartást képviselő főszerkesztői nyilvános levél miatt újra megszakítottam szerzői közreműködésemet az Igaz Szóval.

Ennek 10 esztendős évfordulójáról mostanában azzal emlékeztem meg, hogy egyik blogomban - és akkor ez akár része lehetne az 50 blogomat bemutató sorozatnak - újrapublikáltam akkori és ottani írásaimat. Például ezeket:

Liberalizmus – kisebbségben is

Amikor felkérést kaptam, cikket írjak arról: vajon van-e létjogosultsága a liberális eszméknek és a szabadelvű gondolkodásnak kisebbségi helyzetben, jelesül a kárpátaljai magyarság körében, első gondolatom a következő volt. Vajon tudok-e olyan érveket találni, amelyek meggyőzően igazolják azt, ami számomra teljesen természetes. Kicsit úgy éreztem, mintha arról kellene írnom, vajon van-e kisebbségi helyzetben létjogosultsága a szabad lélegzésnek és a személyes boldogságnak. Akad-e egyetlen olvasó is, akit meg kellene győzni annak az eszmerendszernek a létjogosultságáról, amely az emberi szabadságot nyilvánítja a legfőbb értéknek és olyan társadalmi berendezkedést tart kívánatosnak, amelyben a lehető legtöbb ember számára a lehető legnagyobb szabadságjogok biztosíthatók? Akad bárki is, aki megkérdőjelezné azt a gondolatot, hogy mindenki számára lehetőséget kell biztosítani személyisége szabad fejlődéséhez, kibontakozásához és beteljesítéséhez, mégpedig azok között a legtágabb határok között, amelyek nem sértik a többi embernek ugyanehhez való jogát? Hát kérdés ez egyáltalán?

Mire azonban idáig jutottam töprengésemben, arra is rájöttem, hogy nem szabad az álnaivat játszanom. Fölösleges úgy tennem, mintha nem tudnám, mi áll a probléma felvetése mögött. A kérdés felvetését nyilvánvalóan az teszi indokolttá, hogy az utóbbi időben a magyarországi (és általában a magyar) közgondolkodásban negatív fogalmak társultak a liberális szóhoz. Pontosan tudható az is, ez hogyan és miért következett ez be. Én két főbb előzményét is látom.

Az egyik az, hogy a magyar politikai baloldal részben vagy egészben a liberális eszmék mentén „fogalmazta meg magát”, értve ezen nem csupán a filozófiai és morális értelemben vett klasszikus liberalizmus szabadságeszményét, hanem (és főként) az alkotmányossággal és parlamentarizmussal biztosítható demokratikus liberalizmus iránti elkötelezettséget...
(Na, ez most pont aktuális....)

Az idő csapdájában

Kizökkent az idő – ó, kárhozat, hogy én születtem helyretolni azt…
Shakespeare: Hamlet
(Fenyegető idő) Veszélyes dolog a jövő. Szünet nélkül azzal fenyeget, hogy bekövetkezik. Talán ettől való félelmünkben használunk mindenféle idő-praktikákat. Kifejezetten szeretünk például a nemzeti múltba menekülni, vagy azért, hogy a történelem dicső eseményeiből merítsünk erőt és keressünk indokot nemzeti büszkeségünkhöz, vagy azért, hogy – ellenkezőleg –, a legfájdalmasabb kudarcokat, igazságtalanságokat felidézve búsonghassunk egy nagyot, talán addig a gondolatig is eljutva, hogy ha ennyi sorsverés ellenére még mindig létezik itt, Kelet és Nyugat határán, nagyjából félúton az Urál és az atlanti partok között, a Kárpátok védő és szorongató ölelésében a tíz egynéhány milliós magyarság, akkor esetleg túléljük azt is, ami éppen most készül romlásba sodorni – vagy még inkább a jövőben leselkedik ránk. Mert hogy a jövő veszélyes fenevad.

Megszelídítésének egyik módja, ha kijelentjük, hogy már el is kezdődött.

Kisgyerek voltam, amikor akkori aktuális nagy vezérünk, Nyikita Hruscsov óvodákat látogatott, és büszkén kijelentette a csöppségeknek, hogy boldogok lehetnek, mert velük elkezdődött a jövő, ők bizony már a kommunizmus emberei, benne lesznek felnőttek. Felteszem, a kicsik nem értették, miről beszél a kopasz bácsi, de talán velem együtt, aki ön- és közveszélyes óvodakerülő voltam, arra gondolhattak, ha a kommunizmusban nem kell majd tejbegrízt enni, akkor az valóban jó dolog lehet. Azóta bizony már a gyerekeik is bőven kinőttek a kisdedóvóból, de az utópia nem vált valóra. Ami megmaradt: a tejbegríz, és a magukat butítani és megtéveszteni nem hagyók örök, de ritkán gyakorolt joga, hogy széles ívben köpjék azok arcába, akik meg akarják velük etetni. A későbbi történelmi példáktól most eltekintek, de a különböző érákhoz tartozó néhány fogalmat azért felriasztok a csalitból: internacionalizmus, világbéke, gyorsítás, átépítés, rendszerváltás, piacgazdaság, jóléti társadalom, demokrácia, szociális védőháló, esélyegyenlőség, Európa Ház, alapszerződés, hármas prioritás, kettős állampolgárság, autonómia, kedvezménytörvény, nemzetegyesítés, érdekérvényesítés, alkotmányos kötelesség, lebegtetett határok, nem elválaszt, hanem összeköt, szülőföldön magyarul, integráció, információs társadalom, globalizáció, hajrá, hajrá, egyétek meg a tejbegrízt, gyerekek.

A fent ajánlott írások a címekre kattintva olvashatók el teljes terjedelmükben, az összes akkori igazszós publikációmat erre a címkelinkre kattintva listázza ki a blog: a Kárpáti Igaz Szóban, 2003-2003


2014. április 13., vasárnap

Szerény évforduló elé

Szerény évfordulóra készülök: 10 éve annak, hogy nem publikálok a Kárpáti Igaz Szóban. Azelőtt cirka 12 évig szintén nem, de 2003 májusában beadtam a derekamat és 2004 áprilisáig megjelent pár hosszabb esszé-szerűségem és közéleti írásom. A sort ez a publicisztikai opusz nyitotta:
Magamnak is furcsa élmény volt újraolvasni.

2014. február 17., hétfő

Asszociációs játékok

Második sorozatához érkezett >itt leírt asszociációs játékom<, amelynek lényege, hogy néhány előre megadott szóról más szavakra asszociálva ezekből az új szavakból összerakjuk a megfejtést, amely jelen esetben mindig egy közismert mű címe. Magyarázat helyett sokkal célszerűbb a fent megadott link alatt nyíló oldalba belekukkantani: számos példa szerepel ott - megfejtéssel és magyarázattal együtt.

A játék elég kevés résztvevővel indult, ennél többen kapcsolódtak be menet közben, ezért célszerűnek látszott valahogy kiküszöbölni a később indultak hátrányát a pontversenyben. Ezért a tervezettnél hamarább lezárult az első forduló (tekintsük amolyan tagtoborzó próbafutamnak), és máris elindult az új. A feladványok eléggé nehezek, de már az elsőt is 24 órán belül tíznél többen megfejtették - nekik ezúton is gratulálok.

Létrejött emellett egy FB-csoport is Ludus név alatt, a belépettek itt értesülhetnek a friss feladványokról. Az asszociációs játék mellett kis logikai fejtörőket is fabrikálok tagtársaim szórakoztatására.

Alig hihető: minél vénebb vagyok, annál fontosabb nekem a játék. Voltaképp játszásnak fogom fel a weboldalak Google-optimalizálását is - holott ezzel időnként hivatásszerűen foglalkozom.


2013. augusztus 27., kedd

Az utolsó futamok. Új könyvemben a baloldaliságról

Most megjelent új könyvemben folytatódnak a manzárdőr feljegyzései. A naplókönyv a 2004-2007-es időszakot fogja egybe. 2004-ben például ezt írtam a baloldaliságról:

A baloldaliság

...Nyilván léteznek egyfelől pontos ideológiai, történelmi-kulturális, szociológiai, politikai és gazdaságtani kritériumok, amelyeket én nem ismerek eléggé, de amelyek alapján nagyjából lehet tudni, mi és hogy, másfelől meg vannak a szubjektív érzékelések-vélekedések, amelyek a személyes értékítéleteken alapulnak. Az előbbi (ideológiai stb.) aspektusok szerinti megítélhetőségek azonban keverednek és átfedődnek egymással, majd az utóbbiak szerint személyes elbírálás alá esnek, így aztán egy soknézőpontú komlex képünk alakul ki arról, mit sorolunk balra és mit jobbra. Eközben ami ideológiailag jobbos, az gazdaságilag lehet balos, ami napi politikában balos, szociológiai következményeiben lehet jobbos, stb. – és fordítva is. Összemosódik az elvi és a gyakorlati szint is. Ilyesmi a mai rendszerváltó Magyarországon nem ritkaság – nyilván mindenki tud példákat mondani.
  
Hogy én is mondjak. A magántulajdon preferálása a kollektívval szemben jobbos valami, a liberális gazdaságpolitika okán azonban a kapitalizációnak mégis a baloldali pártok a szószólói; a „népiség” eszméje meg balos eredetű és lényegű, de a „nemzeti gondolkodás” ráhelyeződésével mégis a jobboldali pártok legfőbb hivatkozási alapjává vált (és itt ne is említsem a „népi” írókat, akiknek a baloldalon lenne a helyük, mégis a jobbon találjuk őket); a forradalmiságot meg balos radikális magatartásnak tartjuk, a forradalom eszméjét a gyakorlatban két éve mégis a jobboldal hordozta a mellén hónapokig kokárda formájában; stb.

Minderre még rárakódnak a konzervatív kontra liberális-haladó, a szakrális kontra szekularizált, a nemzeti kontra kozmopolita ellentétek. Ezeknek általában egyik pólusát inkább balosnak, másikát inkább jobbosnak érezzük, de ugye ismerünk konzervatív liberálisokat, nemzeti érzelmű ateistákat, mélyen vallásos kozmopolitákat, szocdem nagytőkéseket stb. „Úgy általában” azért mindig tudjuk-érezzük egy pártról, politikusról, tendenciáról, jelenségről, hogy hová soroljuk. A szegényeknek a jómódúak rovására történő támogatását akkor is baloldalinak gondolnánk, ha konzervatív polgári párt hajtaná végre, az államvallás bevezetését pedig akkor is jobbosnak, ha a szocialista párt elnöke hirdetné ki. De hogy milyen furcsaságok adódnak, megmutatkozik pl. abban, hogy az európai csatlakozást mindkét szélsőség elutasítja, bár más okból, egyik inkább a munkásosztály még nagyobb kizsákmányolásától, a másik a nemzeti jelleg elvesztésétől tart. Vannak más zavarba ejtő dolgok is, például hogy a Fidesz bolsevik mintára szervezi polgári segédcsapait, az MSZP pedig, úgy tűnik, kevésbé híve a demokratikus centralizmusnak, mint az SZDSZ és a Fidesz. Amikor meg azt hallom jobbról, hogy az abortuszt be kellene tiltani, akkor azért a kommunista Ratkó Anna csak eszembe jut...

Balla D. Károly: Az utolsó futamok

Pro Pannonia Kiadó, Pécs, 2013
Borító: Balla Csönge
ISBN 9789639893801
Terjedelem: 176 oldal
Méret, kötésmód: A/5, keménytáblás, cérnafűzött
Fogyasztói ár: 1 900 Ft

2013. augusztus 3., szombat

Tsúszó ungvái Fordja

A XX. század nagy művészeinek az élettörténete  elválaszthatatlan a gépkocsizás történetétől.A technikai forradalom eme nagy vívmányát nagy élvezettel vették birtokukba írók, festők, színészek - elég ha a futuristákra és aktivistákra gondolunk, akik megszállottjai lettek a száguldásnak. Nem egy nagy alkotó tragikus halálát is automobil okozta. Itt ajánlott  történetem szerencsére derűsebb kimenetelű és két érdekes epizóddal is hozzájárul az autótörténethez. Megismerhetjük az első budapesti autókölcsönző létrejöttének körülményeit és megtudhatjuk, a magyar avantgárd jelképes alakja milyen automobil társaságábon kirándulgatott a Kárpátokban. A közlés aktualitását az adja, hogy nemrégiben a detroiti autómúzeum elfekvő raktár-készletének katalogizálása közben rábukkantak arra az éppen száz esztendős, 1913-as gyártású Ford T-modellre, amelyről kiderült, valaha Tsúszó Sándor birtokában volt,  aki 1929-ben ezzel utazott viharos házasságának hat ungvári hónapja múltán Pozsonyba. Tsúszó 100 éves T-modellje > Tovább...

2013. augusztus 2., péntek

Obszcén cirill ABC

A cirill ÁBC a szovjet korszakban a szocialista kultúra egyik szimbóluma volt. A nyelvészetben is kontárkodó Joszif Visszarionovics Sztálin legalábbis a kommunista proletkult attribútumáénak tekintette főleg azon oknál fogva, hogy a Szovjetunióban sikerült eltörölni az írástudatlanságot, így az orosz betűket egyszer s mindenkorra birtokába vehette az uralkodó munkásosztály.

Itt bemutatásra kerülő internetes leletemet több blogomban is prezentáltam, mindenütt olvasók ezreit vonzotta. Most felkerült a BDK Online webmagazin friss számába is. A művészi értékkel is bíró szovjet erotikus (pornográf)  ábécé akvarelljei 1931-ben, a sztálini korszak legsötétebb időszakában, a tomboló proletkult idején készültek, amikor az ilyesmiért ajár Gulag is járhatott. Az obszcénnak méltán nevezhető ABC-illusztrációk külön pikantériája, hogy készítőjük nem más, mint a számos állami díjjal és kitüntetéssel jutalmazott Szergej Merkurov (1881—1952), aki a legmonumentálisabb Sztálin- és Lenin-szobrok alkotójaként vonult be a szovjet művészettörténetbe - ő készítette például a 3 legnagyobb méretű szovjet Sztálin-szobrot. Könnyen lehet, hogy ez frusztrálta őt, ezért élte ki magát obszcén pajzánságokkal - a dolog épp attól csiklandós, hogy az ideologikus tartalommal is felruházott szent orosz ábécé társul az eléggé "szókimondó" gruppenszex jelenetekkel.

2013. március 1., péntek

Nyulasvíz és homeopátiás állampolgárság


mozgoNyulasvíz  //   És ti már felvettétek a magyar állampolgárságot? Kérdezi szinte hetente valaki ismerőseink közül. Nehéz okosan felelni, mert a száraz nem után azonnal jön a miért nem, és ez már önmagában is konfliktushelyzetet teremt. Alig lehet elkerülni, hogy nemzeti büszkeségében meg ne sértsük a kérdezőt. A kijelentés, hogy nekünk nincs szükségünk sem magyarságunk megéléséhez, sem gyakorlásához semmilyen közjogi betagozódásra, önmagában nem elég, mert ezzel megbánthatjuk azt, akinek viszont égető szüksége van ilyesmire. Arra pedig ritkán jut idő, hogy elmondjuk: a kettős állampolgárság önmagában remek dolog, de itt és most túl sok az olyan körülmény, amelyek miatt indokolt lehet a hárítás. Néha mégis elsoroljuk az aggályainkat, onnan kezdve, hogy  »tovább

2012. június 18., hétfő

Szép-e a vereckei honfoglalási emlékmű?

Nem szép. De valószínűleg nem is az a dolga neki, hogy szép legyen. Más miatt készült, többtonnás súlya nem a szépészeti tudományok mérlegét nyomja. Valami mást nyom, azt viszont eléggé erősen. Nyomja a tájat, nyomja a lelket, tolja maga előtt a történelmet és vonszolja maga után a politikát. Nem esztétikai, hanem ideológiai, világnézeti, történelemszemléleti, nemzetfelfogásbeli térben helyezkedik el

Így aztán bizonyára fölösleges arról vitatkozni, hogy az emlékmű szép-e. E sorok írója azonban néhány dologban biztos:
  1. A kőkolosszust többen tartják primitívnek, otrombának, eltúlzottnak, ízléstelennek, mint ahányan ezt ki is mondják (véleményüket vagy a megtestesített fogalom iránti tiszteletük miatt, vagy mások rosszallásától tartva hallgatják el).
  2. Akik megfogalmazzák fenntartásaikat, számíthatnak arra, hogy nemzetárulónak bélyegzik.
  3. Sokkal kisebb lett volna a hatóságok korábbi ellenállása és csekélyebb lenne az ukrán lakosság nem szűnő ellenérzése, illetve a szélsőséges nacionalisták részéről sokkal kevesebb támadás érné az emlékművet, ha szerényebb és ízlésesebb lenne; ezt a több tonnányi felmagasló tömböt azonban talán nem teljesen alaptalanul érzik sokan provokációnak, főleg akkor, ha ezt az érzésüket nem csillapítja sem a hivatalos Magyarország nemzetsratégiája, sem az emlékművet birtokló kárpátaljai magyarságszervezet magatartása, legkevésbé pedig a magyar szélsőjobb revizionista ideológiája (amellyel a kárpátaljai magyarok közül egyre többen és egyre nyíltabban szimpatizálnak). A látványosan erősödő irredenta hangok közepette nehéz az ukrán felet meggyőzni arról, hogy a monumentum csupán egy történelmi eseménynek állít emléket, nem pedig éppen a lépten-nyomon olvasható, hallható irredenta elképzeléseknek a szimbóluma itt, Ukrajna belterületén, a történelmi Magyarország határán. Ahol létrejötte óta viták és támadások kereszttüzében áll. A Vereckei-hágón.
 A monumentumot és történetét bemutató teljes anyag itt olvasható: Honfoglalási emlékmű a Vereckei-hágón

Online könyvek az interneten

Szaporodnak az anyagok nemrégiben indult weboldalamon, amely a könyv és az internet házasságából született. A leginkább marketing célokat szolgáló és egyre látogatottabb szájton lehetőséget kínálok arra, hogy könyvkiadók, terjesztők, könyves műhelyek, nyomdák, alkotói csoportok vagy akár az egyes szerzők bemutathassák kiadványaikat, termékeiket és/vagy könyves vállalkozásukat. Tetszőleges nagyságú felület bérelhető – igen kedvező áron. Külön oldalt is szívesen készítek az ezt igénylő kiadó, nyomda, webáruház, könyvesbolt, szerző, könyvsorozat, periodika vagy akár egy könyv, regény, netán verseskötet számára. A nyomtatott kiadványok mellett előnyben részesítem az internetről ingyenesen letölthető vagy pedig online megrendelhető e-könyveket.

Egyelőre leginkább magát a reklámot reklámozom, azaz a hirdetési lehetőséget, illetve néhány saját könyvem elérhetőségét adtam meg. Továbbá pedig egy kiadói műhellyel barterüzletet kötöttem, így saját és kapcsolati rendszeréhez tartozó oldalakat reklámozom, cserében ezekre kikerült az én marketingoldalam linkje.

Közreadtam az internet és könyv kapcsolatáról, a digitális technikáról írt néhány korábbi szövegemet is. Azt pedig talán mondanom sem kell, hogy az időközben megjelent könyvemnek is nyitottam egy külön aloldalt. Igen szép lett, hála Csönge borítótervének:


Honlapom a témát érintő számos keresőkifejezéssel a Google találati listák élmezőnyében szerepel, így az érdeklődők egyre szélesebb köre talál rá itt: Könyv online

2012. április 27., péntek

Magyar irodalom Kárpátalján

Mivel egy érdeklődő rákérdezett a témára, nyolc év távlatából szükségesnek éreztem egy kis összefoglalóját adni annak, ami oly sokáig foglalkoztatott. Új weboldal, úk megfogalmazás: »Közel egy évtizeden át (1996-2004) kritikusi igénnyel igyekeztem elemezni azt, ami régiónkban az irodalom tárgykörében zajlott, vagyis azt a jelenségkört, amelyet jobb híján így szokás megnevezni: kortárs kárpátaljai magyar irodalom. A fogalom igen problematikus, lévén jószerével olyasmit jelöl, aminek a léte egyáltalán nem bizonyított, illetve attól függ, mit is értünk irodalmon. Ha e fogalmat szigorúbb kritériumok alapján határozzuk meg, akkor arra juthatunk, hogy kárpátaljai magyar irodalom nem létezik, és legfeljebb jobb-rosszabb írókról-költőkről, vegyes színvonalú művek megjelenéséről, ideig-óráig működő orgánumokról és szerzői csoportokról beszélhetünk, ám nem tudunk felmutatni sem organikus egészként értelmezhető irodalmi összességet (olyanfélét, amely műnemek, műfajok, stílusok, iskolák, műhelyek mentén eléggé tagolt és gazdag lenne), sem igazán kiemelkedő olyan alkotókat, akikre nem csupán ritka kivételként (és gyakran esztétikán kívüli szempontok miatt) irányulna rá az összmagyar irodalom figyelme. Ilyen kivételek, persze, akadnak, hiba lenne ezek jelentőségét alábecsülni, de az ismeretlenségből (és jelentéktelenségből) kiemelkedő egy-egy író-költő kárpátaljai működése sokkal inkább tekinthető egyéni sikernek, semmint egy irodalmi folyamat természetes és magára a folyamatra visszaható jelenségének. Különösen így van ez, ha a figyelmet kiérdemlő irodalmár - és erre az utóbbi évtizedekben számos példa akadt - nem a többé-kevésbé körülhatárolható és eléggé merev lokális (mondhatnók: provinciális) szellemi hagyományokat erősítve, hanem azokkal inkább szembeszegülve mutat fel a magyar irodalom egészében megmérhető értékes műveket.« >>tovább: Kárpátaljai magyar irodalom

2012. április 1., vasárnap

Egy régi plágium története

A közvéleményt foglalkoztató elnöki plágiumgyanú jó alkalmat ad számomra, hogy felidézzem, magam miként keveredtem kabátlopási ügybe. Az eset a ma már messzinek tűnő múltba, a hanyatló szocializmus cenzúraterhes esztendeibe vezet. A történet eléggé szövevényes, így kis bevezető és néhány kitérő elkerülhetetlen.

Az 1980-as évek második felében Mihail Gorbacsov meghirdette a peresztrojkát és a glasznosztyot, széles körű társadalmi átalakulások kezdődtek (amelyek végül, több más körülménnyel társulva, a Szovjetunió széteséséhez vezettek). Mindez nagyban érintette a Birodalom legszélén élő kárpátaljai magyarság életét is, lazult az ideológiai szorítás, az írók-költők kezdték úgy érezni, talán kimondhatnak olyan igazságokat is, amelyek korábban tilalmasnak számítottak.

Ilyen tabutéma volt például a magyarság szétdaraboltságának és a nemzeti önrendelkezési jognak a kérdése. Míg Magyarországon csak óvatoskodva, nálunk egyáltalán nem lehetett arról beszélni, hogy a kisebbségi sorsban élő magyarok nem gyakorolhatják szabadon kollektív nemzetiségi jogaikat. Miközben a Ceauşescu-rezsim igen erős presszió alatt tartotta az erdélyi magyarságot, aközben az akkor éppen jónak látszó szovjet–román viszony miatt ezt a problémakört érinteni sem lehetett. Magyarországon a szakmai vagy szépirodalmi publikációk számára nyitva álltak a politikától kevéssé ellenőrzött-befolyásolt fórumok, Kárpátalján viszont ilyen lehetőség nem kínálkozott: magyar nyelvű publikációs orgánumként jószerével csak a megyei pártlap jöhetett szóba.

Történetesen abban az időben az én jó atyám szerkesztette >> tovább a teljes cikkhez: Kabátlopási ügyem

2012. március 28., szerda

Kárpátalját ajánlom


Minden ellenkező híresztelés ellenére én mégiscsak lokálpatrióta lennék, még ha egészen másként is, mint ahogy sokan elképzelik, hogyan is kell annak lenni. Erről nemrégiben kis eszmefuttatást írtam, ki is vágta a biztosítékot egy kedves pedagógusnál (A bolha fenyeget) A másféle kárpátaljaiságról szóló kis írást most egy felújított oldalamon is elhelyeztem.

Ahogy korábban Ungvár című oldalamat, most a Kárpátalja névre hallgatót is felújítottam. Ezen a jó kis webcímen - ungparty.net/karpatalja - azelőtt egy rég nem frissített linkgyűjtemény szerepelt, ennek karbantartására az utóbbi időben nem igazán tudtam időt szentelni, így most úgy döntöttem, hogy hátrébb sorolom, beteszem egy újonnan készített oldal alá, az újon pedig leginkább a saját oldalaim linkjeit helyezem el. Minderre azért szántam magam, mert az oldal elérte a 4-es PageRank értéket, így a róla küldött linkek erejére szükségem van (többek között SEO-munkámhoz). A webhely „külső” értékét azonban nem ez adja meg, hanem az a körülmény, hogy a Kárpátalja keresőkérdésre a Google az első táblán, azaz az első 10 találat között szerepelteti. Emiatt vonzó lehet azok számára, akik a témában hirdetnének vagy saját oldalukat reklámoztatnák. Ezt a lehetőséget fel is kínáltam. Ha pedig az oldalnak ezt a kedvező pozícióját elértem anélkül, hogy különösebben gyúrtam volna a Kárpátalja kifejezésre, akkor most már odafigyeltem a honlap-optimalizálás főbb szempontjaira. Jó kis oldal lett, érdemes lesz megfigyelni, előbbre mozdul-e jelenlegi 7. helyéről.


A rendszer aloldalai:

2012. március 21., szerda

A költészet világnapja


MÁRCIUS 21. – KÖLTÉSZETI VILÁGNAP

A magyar költészet napját április 11-én, József Attila születésének a napján ünnepeljük, de van a költészetnek nemzetközi napja, világnapja is.  Ez március 21. | 1999-ben az UNESCO közgyűlésének 30. ülésszaka március 21-ét, a csillagászati tavasz első napját nyilvánította A KÖLTÉSZET VILÁGNAPJÁnak.

WORLD POETRY DAY

Mint ismeretes, Naima Tabet, a marokkói oktatási, kulturális és tudományos nemzeti bizottság főtitkára vetette fel 1998-ban egy UNESCO-hoz intézett levelében a nemzetközi költészeti nap kijelölését. 1999. november 18-án az UNESCO közgyűlésének 30. ülésszaka március 21-ét, az északi félteke tavaszának első napját nyilvánította A KÖLTÉSZET VILÁGNAPJÁvá, melyet minden ország a saját eszközeivel, a nem-kormányzati szervek aktív részvételével, a nyilvános és civil szervezetek bevonásával ünnepelhet meg.

Személyes Ünnep


Jobb időpontban nem is érkezhetett volna az ismert kubai költő, Heriberto Hernandez Medina üzenete. Nemrégiben írtam neki, mert szerettem volna hozzájutni az általam magyarított Alberd Yollaka-versek spanyol verziójához: Ezeket Ferdinandy György és Herberito közös munkája révén ismerhetik meg az újlatin nyelvet beszélők százmilliói. A rövidesen Budapestre látogató dél-amerikai poéta válaszát éppen ma, a költészet világnapján - WORLD POETRY DAY – kaptam meg, így a lehető legjobb időpontban tehetem én is közzé a spanyol szövegeket. Lásd: Alberd és Heriberto a költészet világnapján

2012. március 20., kedd

FINN-SPANyollaka

Nagyon kedves levelet kaptam Ferdinandy Györgytől, Maiamiból. Többek között arról értesített, hogy lefordította spanyolra a korábban általam magyarított Alberd Yollaka-verseket. A tolmácsolásait, hogy nyelvileg és költőileg egyaránt kifogástalanok legyenek, az ismert kubai költő, Heriberto Hernandez Medina öntötte végső formába. Két verset küldött el az immáron spanyolul is elkészült kis életrajzzal együtt. Utóbbi így fest:
Sajnos mindezt borítékban, printelt oldalakon juttatta el hozzám, és azt sem írta meg, hogy a spanyol fordítások megjelentek vagy meg fognak-e jelenni valahol. Mivel pedig Gyurkának sajnos semmilyen internetes elérhetősége nincsen, ezért rákérdezni magam is csak hagyományos levélben tudtam. Éva ma feladta, talán hetek is eltelnek, míg Floridába ér.
Hogy hozzájussak a szövegek digitális verziójához és megtudjam, publikálhatók-e, megpróbáltam felvenni a kapcsolatot a kubai költővel. Meg is találtam Heribertót a Facebookon, küldtem neki üzenetet és bejelöltem ismerősnek. Az ismeretséget visszaigazolta, de üzenetemre nem reagált. Meglehet, kukkot sem értett belőle, mert jobb híján internetes gépi fordítást vettem igénybe…
¡Querido Herberito!
Ferdinandy György conseguí una carta de mi amigo, en la carta las noticias alegres que los poemas Alberd Yollaka están disponibles en una lengua española ya con su colaboración. ¡Digo gracias por ello por este medio!
Gyuri no es para nuestro amigo lamentablemente su cualquier clase de la disponibilidad de Internet. No puedo pedírselo debido a esto el texto digital de la biografía de Yollaka y los poemas (él le envió la imprenta). No preguntar a ninguno que yo conozca de él, que puedo publicar la sustancia en mi propio blog. Doy vuelta a usted para esto: le pregunto si él puede ser, déjele enviar los textos digitalmente – y déjele aprobar que yo debería hacerlo publicar en mi página Web.
Saludar.
Csodálkozom, hogy nem érti, számomra például itt minden világos.