A baloldaliság
...Nyilván léteznek egyfelől pontos ideológiai, történelmi-kulturális, szociológiai, politikai és gazdaságtani kritériumok, amelyeket én nem ismerek eléggé, de amelyek alapján nagyjából lehet tudni, mi és hogy, másfelől meg vannak a szubjektív érzékelések-vélekedések, amelyek a személyes értékítéleteken alapulnak. Az előbbi (ideológiai stb.) aspektusok szerinti megítélhetőségek azonban keverednek és átfedődnek egymással, majd az utóbbiak szerint személyes elbírálás alá esnek, így aztán egy soknézőpontú komlex képünk alakul ki arról, mit sorolunk balra és mit jobbra. Eközben ami ideológiailag jobbos, az gazdaságilag lehet balos, ami napi politikában balos, szociológiai következményeiben lehet jobbos, stb. – és fordítva is. Összemosódik az elvi és a gyakorlati szint is. Ilyesmi a mai rendszerváltó Magyarországon nem ritkaság – nyilván mindenki tud példákat mondani.Hogy én is mondjak. A magántulajdon preferálása a kollektívval szemben jobbos valami, a liberális gazdaságpolitika okán azonban a kapitalizációnak mégis a baloldali pártok a szószólói; a „népiség” eszméje meg balos eredetű és lényegű, de a „nemzeti gondolkodás” ráhelyeződésével mégis a jobboldali pártok legfőbb hivatkozási alapjává vált (és itt ne is említsem a „népi” írókat, akiknek a baloldalon lenne a helyük, mégis a jobbon találjuk őket); a forradalmiságot meg balos radikális magatartásnak tartjuk, a forradalom eszméjét a gyakorlatban két éve mégis a jobboldal hordozta a mellén hónapokig kokárda formájában; stb.
Minderre még rárakódnak a konzervatív kontra liberális-haladó, a szakrális kontra szekularizált, a nemzeti kontra kozmopolita ellentétek. Ezeknek általában egyik pólusát inkább balosnak, másikát inkább jobbosnak érezzük, de ugye ismerünk konzervatív liberálisokat, nemzeti érzelmű ateistákat, mélyen vallásos kozmopolitákat, szocdem nagytőkéseket stb. „Úgy általában” azért mindig tudjuk-érezzük egy pártról, politikusról, tendenciáról, jelenségről, hogy hová soroljuk. A szegényeknek a jómódúak rovására történő támogatását akkor is baloldalinak gondolnánk, ha konzervatív polgári párt hajtaná végre, az államvallás bevezetését pedig akkor is jobbosnak, ha a szocialista párt elnöke hirdetné ki. De hogy milyen furcsaságok adódnak, megmutatkozik pl. abban, hogy az európai csatlakozást mindkét szélsőség elutasítja, bár más okból, egyik inkább a munkásosztály még nagyobb kizsákmányolásától, a másik a nemzeti jelleg elvesztésétől tart. Vannak más zavarba ejtő dolgok is, például hogy a Fidesz bolsevik mintára szervezi polgári segédcsapait, az MSZP pedig, úgy tűnik, kevésbé híve a demokratikus centralizmusnak, mint az SZDSZ és a Fidesz. Amikor meg azt hallom jobbról, hogy az abortuszt be kellene tiltani, akkor azért a kommunista Ratkó Anna csak eszembe jut...
Balla D. Károly: Az utolsó futamok
Pro Pannonia Kiadó, Pécs, 2013Borító: Balla Csönge
ISBN 9789639893801
Terjedelem: 176 oldal
Méret, kötésmód: A/5, keménytáblás, cérnafűzött
Fogyasztói ár: 1 900 Ft
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése