Milyen egy virtuális télikert?

Szimulálhatunk-e télikertet MI-vel?

Narancsfák a télikertben szabályzott hőmérsékleten

A "virtuális télikert" kifejezés kissé tág lehet, de általában olyan digitális vagy számítógépes környezetre utal, amely szimulálja vagy reprezentálja egy valós télikert kinézetét és hangulatát. Ez lehet mesterséges intelligencia alappú számítógépes program, egy alkalmazás vagy akár egy online platform. Itt van néhány példa arra, hogy milyen lehet egy virtuális télikert:

    3D télikerttervező szoftverek. Vannak olyan tervezőprogramok, amelyek lehetővé teszik, hogy tervezd és vizualizáld a télikertedet a számítógépen vagy más eszközön. Ezek a programok 3D modellezést és virtuális megjelenítést használnak, hogy valósághű képet adjanak a tervezett télikertedről.

Sebességteszt, Google keresés

Készítettem egy olyan oldalt, amely egy okos kis beágyzás segítségével meg tudja mérni az internetkapcsolatod letöltési sebességét. Ugyanezen az oldalon kis üzenet azoknak, akik téged nyaggatnak olyan kérdésekkel, amelyekre a Google hatékonyabban adhat választ. Lásd: Sebességteszt.

Itt is beszámolok arról, hogy a blog.hu néhány hónapja konok kitartással építi az új rendszerét. Az októberi bejelentésben - 10 napos átállást helyezve kilátásba - meleg szavakkal  ajánlották a felhasználóknak az új adminfelületet. Ami akkor még botrányos módon nem működött, a legalapvetőbb funkciók hiányoztak (pl. nem lehetett linket kötni szövegre, a képbetűzés is akadozott). Bár ezt a rendszergazdák nem ajánlották, egy-két kipróbálás után visszatértem a régi adminfelületre - szerintem blogerek sokaságával együtt. A régi rendszer szerencsére továbbra is kifogástalanul működött. Időnként azért újra és újra próbálkoztam az új felülettel, de mindannyiszor defektusosnak találtam, hiányoztak vagy nem működtek olyan funkciók, amelyeket megszoktam.

Ezek közül talán az úgynevezett linkblogok használata hiányzott leginkább. A korábbi rendszerben egy praktikus megoldással az oldalsávokban játszi könnyedséggel lehetett formázott tartalmakat megjeleníteni, linksorokat összeállítani, képeket betűzni és a képekre linket kötni, táblázatba rendezni linkeket vagy képeket, egyáltalán: amit a szövegszerkesztő program megengedett, azt mind meg lehetett jeleníteni nemcsak a posztokban, hanem az oldalsávban is. Kezdettől látszott, hogy az új rendszer ezt a lehetőséget nemcsak hogy nélkülözi, hanem a korábbi rendszerben készített tartalmak is hozzáférhetetlenek. Így hát használtam a régit. Ahogy én is, más bloggerek is többször jelezték a problémát abban a topikban, amelyben az átállást is bejelentették (én olykor levelet is váltottam velük). A programozók hébe-hóba válaszolgattak, de például azt a hibát nem javították ki, hogy a régebbi posztjainkban középre zárt képek egyszercsak mind bal szélre kerültek, anélkül, hogy mi hozzányúltunk volna. Bő három hónap elteltével sem történt meg az átállás (szerencsére), az új rendszer még mindig több sebből vérzik - de a régi kifogástalanul működött. Vidáman lehetett tehát posztolni, én egy-két új blogot is nyitottam (pl.: Pszichodráma), a régieket is szorgosan gazdagítottam. Ám a tegnapi napon már súlyos dolog történt: a blogjainkból egyszerűen eltűnt a linkblogok tartalma, ezzel egyidejűleg az adminfelületek számára is láthatatlanná váltak: sem a régi, sem az új rendszer többé nem kezelte őket. Hogy egy példával illusztráljam: ennek a blognak a bal sávjában látszott az itt most kép formájában jobbra megjelenített Nagyvizit című összeállításom. Tegnap eltűnt és nincs esély újbóli megjelenésére. De ugyanígy nem találtam a saját oldalaimra és barátaim blogjaira mutató linkeket és tematikus összeállításokat sem. A linkblogok használatával készült összes szerkesztményem (12 darab blog.hu-s blogom esetében összesen több tucatnyi oldaldobozról van szó) egyszerűen eltűnt a blogjaimból.

Kínos levelezgetés kezdődött a programozókkal-rendszergazdákkal, amely arról győzött meg, hogy makacsul ragaszkodnak a hosszú hónapok munkájával is sok hibával, rosszul működő és alkalmatlan rendszerükhöz. Bár arra ígéretet tettek, hogy a régi tartalmaimat hozzáférhetővé teszik, szerkeszteni a szokott módom majd nem tudom őket. A linksorok eddigi könnyű összeállítása helyett a linkek egyesével való felvételét tudják kínálni az új rendszerben - több száz, talán az ezres számot is elérő linkem volt a 12 blogon - ezt a munkát, több éves "gyűjtésem" eredményét újra elvégezni nem kívánom. A saját oldalaim linkgyűjteményét kis trükkel megjelenítettem (itt a jobb sávon látható), de a külső oldalakról, irodalmi és hírlapokról, barátaim blogjairól vagy külön témákban (Kárpátalja, Ungvár, Pirézek stb.) készített linkgyűjteményeimet a blog.hu számára még egyszer összegyűjteni nem kívánom. Egyben blogjaim szorgos ápolásától és az itt történő lelkes publikálástól is elment a kedvem. Nyilvánvaló, hogy egyik oldalamat sem szüntetem meg - fontos webhelyekről folyik itt a szó, szakmai jelentőségük nem csekély (pl. regényem blogja), olyiknak üzleti jelentősége is van (transzferár) -, de frissítésüket-ápolásukat a minimumra csökkentem. 

Miközben a blog.hu új rendszere botrányosan rosszul működik, magam beüzemeltem egy új webhelyet és (újra) nyilvántartásba vettem rajta legfontosabb oldalaimat, még ám valamiféle fontossági hierarchia szerint. Ajánlom mindenki figyelmébe: Balla D. Károly - eligazító oldal. 

Ennél rosszabb hír, hogy az általam keresőoptimalizált oldal a korábbi szárnyalása után a 2. helyről visszaesett a transzferár nyilvántartás keresőkérdésre adódó Google-lista 5. helyére. Igaz, hogy főleg azért, mert transzferár-blogom és transzferár-posztom beelőzte. Szerencsére azonban egy kölcsönös baráti segítség révén esély van az oldal visszatornázására. Ennek érdekében most több saját oldalam linkrendszerét is átrendezem.

BéDéKker

Amit olvasok-látok, illetve - és főleg - amit írok az interneten: BéDéKker:

Költők a globális faluban

A McLuhan-centenárium alkalmából – az internet nyújtotta kommunikációs lehetőségeket kihasználva – hálózati felolvasást rendezünk. Az esten négy város költői találkoznak egymással és a hallgatósággal, részben virtuálisan. Akik ellátogatnak az egyik helyszínre, a helyi eseményen túl a többi város felolvasó estjeinek vendégeivé is válnak.

Bécs: Nemes Z. Márió
Budapest (Kalicka Bistro): Csobánka Zsuzsa, Kele Fodor Ákos, Pál Dániel Levente
Debrecen (MODEM kávézó): Áfra János, Korpa Tamás, Lapis József
Szeged (SZTE BTK): Kollár Árpád, Lanczkor Gábor, Orcsik Roland

A résztvevők (virtuális) jelenlétükkel és (inter)kulturális reflexióikkal kiterjesztik szerepeiket a költészet romantikus, alternatív, underground felfogásán túlra. Egy költő az információs társadalomban nem magára hagyott, introvertált emléknyom, hanem ugyanúgy a kommunikációs és technológiai innováció része és előmozdítója, mint például egy programozó.

Az esten négy város költői találkoznak egymással és közönségükkel a virtuális térben, bizonyítva, hogy (1) az írásnak nincsen vége, (2) a domesztikált technikai protézisek ugyanúgy lehetnek a költészet és az előadás részei, mint a metaforák.

Az egyik helyszín egyik költőjének felolvasását egy másik helyszín egyik költője követi, az est ilyen spirál mentén bontakozik ki, felszámolva a teret, összehozva személyest és személytelent.

Akik pedig nem tudnak jelen lenni, online követhetik az eseményt.

TOVÁBBI INFÓ FOLYAMATOSAN!  Költők a globális faluban »

Tájékozódás: Ki volt Marshall McLuhan