2012. augusztus 19., vasárnap

Kötelező nyelvtanfolyam az ukrán elnöknek

Miután mind a törvényhozás elnöke, mind az államelnök aláírta Ukrajnában a parlament által már elfogadott nyelvtörvényt, megkezdődhet annak végrehajtása. Ennek szellemében a számos kiváló művészt egyesítő Egyek alkotócsoport 2012. augusztus 13-i visszamenő hatállyal hivatalosan is regionális nyelvévé nyilvánítja a magyart Kárpátalja egész területén.

Ezek után a magyar nyelv Ukrajna legkisebb közigazgatási egységében az államnyelvvel közel azonos jogokat élvez, szabadon és bátran használható hivatalos gazdasági, pénzügyi, jogi és más eljárások során, továbbá a közigazgatásban, oktatásban, és természetesen a privát szférában is.

A rendelkezés értelmében aki bármilyen módon akadályozza vagy korlátozza a magyar nyelv szabad és széles körű használatát, az megsérti Ukrajna hatályos törvényét.  A magyarnak regionális nyelvvé nyilvánításával egyidejűleg az Egyek csoport messzemenő nagyrabecsülése és konstruktív hozzáállása jeléül személyre szóló kötelező érvényű intenzív magyar nyelvtanfolyamot indít a törvényt némi huzavona után aláíró Viktor Janukovics államelnök számára, hogy Kárpátaljai látogatásai során szót érthessen az államnyelvet mostantól a korábbinál is rosszabbul beszélő magyarokkal.

További gesztust gyakorolva az Egyek csoport egy emberként kéri fel az államfőt, hogy legyen keresztapja a Kárpátalján a törvény hatályba lépése után születő első magyar nyelvemléknek. 

2012. június 26., kedd

Az Egyek bojkottálja az EB-t

Tiltakozásul az ellen, hogy Ukrajnában az egy Timosenko kivételével az összes többi vezető politikus szabadlábon van, a jeles művészeket és gondolkodókat tömörítő Egyek csoport egyemberként bojkottálja és egyben embargó alá helyezi a labdarúgó-Európa-bajnokság döntőjét.  Mint a csoport szóvivője elmondta, az Egyek tagjai nem csupán tüntetőleg távol maradnak a július elsejei kijevi mérkőzés helyszínétől, hanem a meccs közvetítését sem követik nyomon semmilyen médiumban, mi több, még a szurkolás gesztusát sem hajlandóak gyakorolni. Tiltakozásuk nyomatékosítása érdekében a döntő ideje alatt, szigorú orvosi felügyelet mellett, intenzív evősztrájkot folytatnak.

2012. június 18., hétfő

Szép-e a vereckei honfoglalási emlékmű?

Nem szép. De valószínűleg nem is az a dolga neki, hogy szép legyen. Más miatt készült, többtonnás súlya nem a szépészeti tudományok mérlegét nyomja. Valami mást nyom, azt viszont eléggé erősen. Nyomja a tájat, nyomja a lelket, tolja maga előtt a történelmet és vonszolja maga után a politikát. Nem esztétikai, hanem ideológiai, világnézeti, történelemszemléleti, nemzetfelfogásbeli térben helyezkedik el

Így aztán bizonyára fölösleges arról vitatkozni, hogy az emlékmű szép-e. E sorok írója azonban néhány dologban biztos:
  1. A kőkolosszust többen tartják primitívnek, otrombának, eltúlzottnak, ízléstelennek, mint ahányan ezt ki is mondják (véleményüket vagy a megtestesített fogalom iránti tiszteletük miatt, vagy mások rosszallásától tartva hallgatják el).
  2. Akik megfogalmazzák fenntartásaikat, számíthatnak arra, hogy nemzetárulónak bélyegzik.
  3. Sokkal kisebb lett volna a hatóságok korábbi ellenállása és csekélyebb lenne az ukrán lakosság nem szűnő ellenérzése, illetve a szélsőséges nacionalisták részéről sokkal kevesebb támadás érné az emlékművet, ha szerényebb és ízlésesebb lenne; ezt a több tonnányi felmagasló tömböt azonban talán nem teljesen alaptalanul érzik sokan provokációnak, főleg akkor, ha ezt az érzésüket nem csillapítja sem a hivatalos Magyarország nemzetsratégiája, sem az emlékművet birtokló kárpátaljai magyarságszervezet magatartása, legkevésbé pedig a magyar szélsőjobb revizionista ideológiája (amellyel a kárpátaljai magyarok közül egyre többen és egyre nyíltabban szimpatizálnak). A látványosan erősödő irredenta hangok közepette nehéz az ukrán felet meggyőzni arról, hogy a monumentum csupán egy történelmi eseménynek állít emléket, nem pedig éppen a lépten-nyomon olvasható, hallható irredenta elképzeléseknek a szimbóluma itt, Ukrajna belterületén, a történelmi Magyarország határán. Ahol létrejötte óta viták és támadások kereszttüzében áll. A Vereckei-hágón.
 A monumentumot és történetét bemutató teljes anyag itt olvasható: Honfoglalási emlékmű a Vereckei-hágón

Online könyvek az interneten

Szaporodnak az anyagok nemrégiben indult weboldalamon, amely a könyv és az internet házasságából született. A leginkább marketing célokat szolgáló és egyre látogatottabb szájton lehetőséget kínálok arra, hogy könyvkiadók, terjesztők, könyves műhelyek, nyomdák, alkotói csoportok vagy akár az egyes szerzők bemutathassák kiadványaikat, termékeiket és/vagy könyves vállalkozásukat. Tetszőleges nagyságú felület bérelhető – igen kedvező áron. Külön oldalt is szívesen készítek az ezt igénylő kiadó, nyomda, webáruház, könyvesbolt, szerző, könyvsorozat, periodika vagy akár egy könyv, regény, netán verseskötet számára. A nyomtatott kiadványok mellett előnyben részesítem az internetről ingyenesen letölthető vagy pedig online megrendelhető e-könyveket.

Egyelőre leginkább magát a reklámot reklámozom, azaz a hirdetési lehetőséget, illetve néhány saját könyvem elérhetőségét adtam meg. Továbbá pedig egy kiadói műhellyel barterüzletet kötöttem, így saját és kapcsolati rendszeréhez tartozó oldalakat reklámozom, cserében ezekre kikerült az én marketingoldalam linkje.

Közreadtam az internet és könyv kapcsolatáról, a digitális technikáról írt néhány korábbi szövegemet is. Azt pedig talán mondanom sem kell, hogy az időközben megjelent könyvemnek is nyitottam egy külön aloldalt. Igen szép lett, hála Csönge borítótervének:


Honlapom a témát érintő számos keresőkifejezéssel a Google találati listák élmezőnyében szerepel, így az érdeklődők egyre szélesebb köre talál rá itt: Könyv online

2012. május 20., vasárnap

Az ARTSZ arca

Az ELTE Társadalomtudományi Szakkollégiuma nemrégiben felvette Angelusz Róbert nevét. Az egyetem  2010-ben elhunyt szociológia-professzora kutatásai során kiemelten foglalkozott a társadalmi hálózatokkal és a társadalmi látásviszonyokkal, vagyis azzal, hogy a különböző közösségek hogyan látják egymást és miként láttatják önmagukat.

A kollégium grafikai arculattervét Csönge dolgozta ki, az ARTSZ arca ez lett:



  

2012. május 13., vasárnap

Pokolgépes merénylet Ungváron

Bombariadó áldozata lett Balla D. Károly ungvári költő. A kárpátaljai magyar irodalom fenegyereke, miután cirka tíz éve kilovagolt pátriája irodalmi életéből és egyfajta szellemi emigrációba vonult, most elhatározta, hogy visszatér vitézkedése korábbi mezejére és friss honi babérokat szerez büszke fejére. Azt tervezte, bombaként fog berobbanni a köztudatba, és színre lépésének szenzációs detonációjával alapjaiban megrengeti az irodalmiság e helyt megrögzült alapjait. Tervét siker koronázhatta volna, ha titokban tudja tartani, ám túlbuzgó közlésvágya arra késztette, hogy világgá kürtölje szándékát. A kárpáti tájék literatúrájának magasztos szentélyét joggal féltő szemfüles kollégák azonnal megtették a szükséges óvintézkedéseket. A bombariadó hatásosnak bizonyult, az időben értesített tűzszerészek szakszerűen hatástalanították a merénylő költőt ungvári otthonában. Immár veszélytelenné vált maradványait az Ungberegi Pirotechnikai Múzeumban a legpusztítóbb hatású pokolgépek közt helyezik örök nyugalomba.
több hasonló

2012. május 10., csütörtök

Nárciszok hölgye

Mint azt a téma nemzetközileg elismert szakértője, prof. Kállay Labord előrejelezte, május 8-án délután 14 óra 57 perckor a kárpátaljai Huszt melletti Nárciszok völgyében több százezer tő nárcisz bontott egyszerre virágot. A Narcissus angustifolius (helyeslevelű nárcisz) igazi kárpátjaikum, a szakértő szerint a jégkorszak idején a környező hegyekből leömlő sár hozta magával az egyébként csak a hegyvidéken honos növény nemzeti gyökereit. – A kárpáti nárcisz májusi virágzása idején a több mint 250 hektáros völgyet bódító illat hatja át. A kisebb mezei vadak szabályos narkózisba esnek tőle, de feljegyezték az esetet, amikor egy jeles kárpátaljai költőknek itt sikerült ihletet adó delíriumba esnie. – A nárciszok virágzása idején minden év májusában itt kerül sor a nárcisztikus hajlamú költők világtalálkozójára, továbbá pedig a szintén tradicionálisnak mondható múzsaversenyre is, amelynek során a költők megválasztják a Nárciszok Hölgyét.