2016. március 2., szerda

Pirézségem története, 5

 Mi sem áll távolabb a pirézektől, mint a karót nyelt komolyság. Az én
felfogásomban legalábbis a piréziánus elvszerűségbe bőven belefér a
játék, a humor, az irónia vagy akár a hülye vicc. Sőt: nemcsak belefér,
hanem a lényegéhez tartozik. Hát hiszen maga a piréz lét is afféle
duplafenekű identitás, mert ugye a piréz egyik feneke az, amibe
belerúgnak, de a másik az, amelyikkel nagyokat durrant az előítélesen
gondolkodók orra alá.

Pirézségem története, 5