Nemrégiben Bodnár László blogger barátom meghívott blogolni a BlogPécs.hu blogba... Most, hogy egyetlen mondatba ennyi blogot sikerült beleraknom, az jut eszembe: nem elég nekem a saját félszáz blogomat etetni... No persze a dolognak számomra kellemes aspektusai vannak: fontos könyveim megjelenése és sok személyes kötődésem, többszöri ottani megfordulásom és szereplésem okán kicsit pécsinek érzem magam - és roppant jól esik, hogy ott élő barátaim is valamiféle tiszteletbeli félig-meddig-szegről-végről-virtuálisan-spirituálisan pécsinek tartanak. Ideje volt hát erősíteni a Pécs-Ungvár világtengelyt :) De lássuk, mit írtam a PécsBlogba bele:Hamis Arvisurák
Csak remélni tudom, hogy olvasóink még soha nem találkoztak az interneten (és másutt sem) az Arvisura vagy Arvisurák kifejezéssel. Avagy ha mégis, akkor fejvesztve elmenekültek mindazon tartalmak láttán, amelyek e címszavak alatt megnyíltak.
Miről is van szó? Arról, hogy valamikor a II. világháború utolsó szakaszában a szovjetek Ózd környékén ledobtak egy manysi (vogul) nemzetiségű ejtőernyős partizánt azzal a céllal, hogy a németek által megszállt területeken fegyveres ellenállást szervezzen. Eredménnyel járt: magyar partizáncsapat alakult helybéli bányászokból, kohászokból. Ezek egyike volt bizonyos Paál Zoltán, aki össze is barátkozott a szovjet ejtőernyőssel. Utóbbiról – na itt most nem árt megkapaszkodni – kiderült, hogy nemcsak a nagyapja volt táltos és sámán, hanem ő maga is az. Rögvest tartottak ősi hagyományos medvetort és a derék magyar vaskohászt a manysi partizán beavatta a rovósámáni hivatásba. Ez a megtisztelő rang azzal a feladattal jár, hogy az illetőnek meg kell írni a szkíta-hun-magyar-úz-palóc (stb. stb.) népek közös őstörténetét, plusz még a jelenkori fejlemények kronológiáját is vezetni, rónia kell. Addig az írás felé nem sok vágyakozást mutató ifjú palóc vaskohászunk oly annyira beavatódott a sámánságba, hogy életi további harminc egynéhány esztendejét mással sem sem töltötte, mint az őstörténeti őstudás lejegyzésével. Több ezer oldalas műve az Arvisura (Igazszólás), amelyben írva vagyon, hogy a magyarok a legősibb nép a Földön és azon túl, lévén egyenesen a Szíriuszról származik, ahonnan maga az Arvisura is jön, mint a kollektív tudatalattiban (!) felhalmozott őstudás.
Idáig még rendben is lenne. Ha valakinek az a heppje, hogy naphosszat “agyrádion” hallgatja a kollektív tudatalatti sugalmait és ezeket le is jegyzi – hát kérem, ugyan miért ne tenné!? Kis baj azzal kezdődik, hogy művét nemcsak hogy kiadták könyvben (többször is), hanem elég sokan a magyarok igaz őstörténeteként fogadták és nagy elszántsággal hinni kezdtek benne. Minek következtében az internet telis-tele lett hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb Arvusurákkal: ha valaki megkockáztatja, hogy rákeressen erre a kifejezésre, ömlik rá a törzsi ősszövetség, a csillagokból érkezett magyar Boldogasszony, a húszezer éve aranylemezekre magyarul rótt igaz tudás és ezer más ínyencség.
…E bejegyzés szerzője pedig elhatározta, hogy megtréfálja az Arvisura komoly és ünnepélyes hirdetőit. Készített néhány hamis Arvisurát. Ami azért csiklandós, mert az Arvisura, ugye, maga is velejéig hamis, úgy is mint képtelen történelem, de úgy is mint íróasztal mellett kiizzadt, kreált mítosz. A hamis Arvisurák weboldalak formájában öltöttek digitális testet. Ez persze még nem lett volna elég a fricskához, de a tréfamester nem azért áll keresőoptimalizáló szaki hírében, hogy ne tudja elintézni: a hamis Arvisurák a Google-találatok listáján oda sorakozzanak “az igazi” mellé-mögé, sőt: olykor elé is. Így aztán előfordulhat, hogy kicsit hoppon marad az, aki pl. az Arvisurák címszó alatt bizonyítékot keres arra, hogy jóval a sumérok, görögök, zsidók, etruszkok előtt a magyarok már fejlett civilizációjukkal benépesítették a Földet. Mgeshet ugyanis, hogy a hamis őstörténet oly felemelő fejezetei helyett valami egészen mást talál…:
- A védikus keleti egzisztencialista filozófia Arvisurája
- Az Arvisura mint piréz fizetőeszköz
- A kreatív honlapoptimalizálás korszerű módszere: az Arvisura
Balla D. Károly
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése