Kik a ruszinok? Keleti szláv népcsoport, tömbökben és szórványban Ukrajna, Szlovákia, Lengyelország, Románia, Szerbia és Magyarország területén élnek. Nyelvük a ruszin nyelv, amely a szláv nyelvek nyugati ágához tartozik. A ruszinok őshazája a Kárpátok hegyvidéke, ahol a 9. századtól követhető történetük. Többségük ortodox vallású, de vannak közöttük görögkatolikusok (pl. Kárpátalján) és katolikusok is.
A ruszinok történelme szorosan összefonódott a Kárpátok hegyvidékével, a Magyar Királysággal és az Osztrák-Magyar monarchiával. A 19. századtól kezdtek el elvándorolni a hegyvidékről, és más országokba telepedtek le. Nagy számban élnek az Egyesült Államokban, Kanadában, Argentínában és Brazíliában. Sem a Szovjetunióban, sem a mai Ukrajnában nem ismerik el sem az önálló ruszin nemzetiséget, sem a ruszin nyelvet. Itteni hivatalos álláspont szerint az ukrán etnikumhoz tartoznak é nyelvük csupán dialektus.
Alighanem a csillagokból érkeztek erre a földre
Részlet Balla D. Károj Tejmozi c. regényéből
![]() |
Balla D. Károj - Tejmozi |
A ruszinok voltaképp ukránok, mondja hamisan mosojogva reggel egyetemi asszisztensének; majd rácáfol: az ukrán és a ruszin két teljesen különálló nép, két vallás, két nyelv, két hagyomány, vallja délben lengyel barátainak egy konferencia az elegáns ottavai étteremben; estére hazautazván pedig azzal a meggyőződéssel fekszik le, hogy régvolt ruszin ősei latinul beszéltek, görögül imádkoztak, héberül írtak, arabul számoltak, törökül káromkodtak, perzsa, arámi, szanszkrit, etruszk, sumer dalokat énekeltek, kun és lív verseket szavaltak, értettek az állatok nyelvén, és alighanem a csillagokból érkeztek erre a földre.
Paul Robert bizonyít és cáfol, teremt és rombol, felemelkedik és alászáll, és közben vezekel, vezekel, vezekel, félvér ukrán apja hejett, az őshazába meghalni visszatért, farkasokkal cimboráló ruszin nagyapjáért.