2014. szeptember 24., szerda

A Librarius felületén botrányom és fulladásom

Mi történik, ha egy olvasott portál főszerkesztője felfigyel 3 évvel ezelőtti blogbosztomra? Az történik, hogy a lapjára kiteszi a fotómat és a szövegem 80 százalékát, majd linket küld az eredeti posztra. Vagyis nem is annyira a linket küldi, hanem az olvasókat, akik kattintanak és elolvassák a maradék két rövidke bekezdést az eredeti közlés helyén - az én blogomban.

A portálnak ez jó, mert érdekes anyagot talált, sokan megnyitják a címre kattintva - jó nekem, mert özönlenek az olvasók. Máskor százas nagyságrendű a napi olvasottságom, most az ezrest súrolja. Főleg, hogy a Librarius anyagát még a nagy megosztók, hírkeresők is listázzák. Így egyszerre olvasottá és népszerűvé lett az az írásom, amelyre 3 éve alig néhányan figyeltek fel... (No, nem voltam rest, rá akartam duplázni, ajánlottam Podmaninczky Szilárd főszekesztőnek egy másik jopofaságomat - azt is megszellőztette saját portálján a tartalom 80 százalékának és az átirányító linknek a mértékében. Köszönet érte! - érkeznek az olvasók rendesen)


A második közlés címéhez azért annyit kénytelen voltam hozzáfűzni, hogy dehogy "előre" írtam meg. Utólag! Ahogy egy posztumusz íróhoz illik.
 
Eredeti blogbejegyzéseim: